"Amint a vitorlázó szert tesz élete első hajójára, rájön, hogy használata bensőséges és személyes kapcsolatot igényel a kötelekkel."

Hervey Garret Smith, The Arts of the Sailor (1953)

A tartalomból:

A csomók története

A kötelek és az első csomók, amelyek kifejezetten a hajózást segítették a történelem előtti időkből maradtak ránk. Ezeket kezdetben élelemszerzésre, halászatra használták. Idővel azonben a kenukkal és kisebb tutajokkal való halászat nehézkessé vált. A folyótól a torkolatig, a tengertől az óceánig, a legénységnek mind erősebb és sokoldalúbb csomózási módszereket kellett találniuk a hajó kezelésének megkönnyítésére. Minden valamire való hajósnak ismernie kell a csomókat és azok elkészítésének módjait.

Az összes a hajózáshoz használatos kötél a kezdetekben a növények leveleinek rostjaiból, törzséből, csírájából illetve egyéb részeiből készültek. De a természetes rost alapú kötelek túlságosan durvák voltak, és gyengébbek is a maiaknál. Nedvesen erősebbnek bizonyultak ugyan, de amikor kiszáradtak lehetetlenség volt kicsomózni őket. A nylon volt az első a szintetikus rostok közül, amely kereskedelmileg elérhetővé vált a kötélkészítőknek, bár eleinte drága volta miatt csak bizonyos körök engedhették meg maguknak. Ennek két fajtája van a nylon 66, melyet a Du Pont laboratóriumban fejlesztették ki, és ezt követte a nylon 6 (I.G. Farbinendustries). A következő lépés a polyester, amely brit fejlesztés. Az 1950-es évek végén megjelent a polyetylén, amely olcsóbb volt a nylonnál, a terylane-nél, bár erősségben nem múlta felül ezeket. Az áttörés a szintetikus anyagok terén, a polypropilén feltalálása volt, amely gyorsan és különböző fajtákban vált széleskörben elérhetővé.

Az alábbiakban bemutatunk néhány ismert vagy kevésbé ismert csomózási, kötési technikát, megpróbáljuk elmagyarázni, de főleg megmutatni, a csomókötések lépéseit. Az itt látható csomók különböző forrásokból származnak (pl: könyvek, újságok, tapasztalat, ismerősök, stb.) ezért az elnevezéseknél előfordulhatnak furcsa fordítások, esetleg fordíthatatlanságok, kitalált nevek és hasonlók. Amennyiben úgy érzi, hogy a nevek terén nagyon melléfogtunk, szívesen veszünk bármilyen kiigazítást. Reméljük sikerül szereznünk néhény kellemes percet! Csomóra fel!

"Nos, a hajón lévő kötelekkel kapcsolatos első tanácsom; legyen belőlük minél több, mindenféle méretből és fajtából."

Roger C.Taylor: Knowing the Ropes (1989)

Elöljáróban

Kedvcsináló...

Reményeink szerint sikerül kellemes időtöltést szereznünk, a kezdő csomókészítőknek talán tudunk segítséget nyújtani, a haladóknak pedig, reméljük mutatunk új csomókat. Aki nagyon belejön a csomózásba, máris készíthet egyedi tervezésű csomótáblákat!

Egyszerű csomó

A szöveges ismertetőkben gyakran hivatkozunk majd egy bizonyos "egyszerű" vagy "közönséges" csomóra. Ez tényleg az ami a neve: egy tökegyszerű csomó.

Kötelek tárolása

Alapszabály

A köteleket mindig jobb kézzel tekerjük ("szedjük") fel, az óramutató járásával megegyező irányba. Ugyanakkor a jobb kezünkkel tegyünk rázó és csavaró mozdulatokat, annak elkerülése érdekében, hogy (pl. a kemény kötél) 8-as alakba csavarodjon. Ha bal kezesek vagyunk, akkor az óramutató járásának ellentétesen tekerjük fel a kötelet. A kötelek rendezésének több módja is van, melyek közül néhányat az alábbiakban bemutatunk.

Első módszer

Talán ez a legismertebb felszedési mód. A gyártók általában a köteleket gépi segítséggel tekerik össze, ezt különböző hosszúságú fogatokkal, más néven stopokkal tartják össze. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket érdemes megvásárlás után levágni és lazábban, újra feltekerni és az általunk kötélből gyártott stop-okat a megfelelő helyekre tenni.

Második módszer

Ez egy másik, szintén a kötél tárolásához használható összetekerési módszer. A kötél két végét egyaránt felhasználhatjuk a csomó kötéséhez.

Harmadik módszer

Ez a módszer arra alkalmas, hogy a kötelet akár szekrényben, akár fővitorlán lógatva tároljuk. Így a kötél nem gubancolódik. A kötelet félbehajtva kezdjük el feltekerni. Azt a végét, ahol hurok formálódott, tekerjük körbe egyszer az egész kötélen, így egy nyolcas alakot kapunk. Ezután a nyolcas felső hurkán húzzuk át a kötelet.

Az elvágott kötél kezelése

Elfordulhat olyan helyzet, amikor a kötelet el kell vágnunk. Ilyenkor azonban a fonott köteleknél, fennáll annak a veszélye, hogy a kötél "szétfoszlik", így már nem nyújtja ugyanazt a megbízhatóságot, és lényegesen nehézkesebbé válik a munka vele. Ennek elkerülése érdekében alakultak ki a különböző, speciális csomózási módszerek.

Bandázs kötés

Hozzávalók: (-1-) kép. Fektessünk hosszirányba egy zsinórt duplán a bandázsolni kívánt kötélre (-2-), majd a zsinór egyik végét kezdjük el rátekerni körbe-körbe a kötélre, úgy hogy a dupla zsinór a tekerés közben keletkezett hurkok alatt maradjon (-3-). Nagyon fontos, hogy minden 'fordulatot' nagyon erősen, folyamatosan húzva tekerjük a kötélre! Ha a végére értünk, fűzzük át a zsinórból képzett hurkon a hosszú végét (-4-/I.). Most a zsinór bal oldalon szabadon maradt végét kezdjük el húzni (-4-/II.), úgy hogy az előbbiekben át fűzött kötélvég ne csússzon ki a hurokból (ha elég vékony a zsinór, a behúzott végére köthetünk egy egyszerű csomót, így biztos nem tud kicsúszni). Ezt addig húzzuk, amíg körülbelül a feltekert sorok közepére nem érünk. Ezt követően vágjuk le a zsinór rövid, kiálló végét (-5-) (ha műanyag zsinórt használtunk, olvasszuk meg a végeit). Nagy terhelésű kötelek esetében (pl. kikötő vagy fallkötelek) a zsinór végét varrni is szükséges!!! Na ez történik az (-5-) képtől lefelé. A varrástól nem ér betojni, nem nagy ügy, összesen néhány öltés. Nyugi urak! Na fussunk neki: tű (a zsinórnak megfelelő méretű), fogó, mert nem akar majd átmenni, a már tömör kötélen (-6-,-7-). Az öltések tetszőlegesen variálhatók (-8-), némi gyakorlattal egész csinos tud lenni. A varrás meggátolja a rétegek elcsúszását! A bandázs önmagában nem elegendő!!!! Jó bulizást!

A kikötés

Kikötő nyolcas

Mint a neve is mutatja és a képeken is látható, ezt a kötést az elsők között érdemes megtanulni, mert ezzel lehet bikához kikötni. Megkötése igen egyszerű, a feszesen tartott kötelet nyolcsas alakban a bikára tekerjük (tetszőleges számban), majd az utolsó körnél a szabad véget a hurok alá fordítjuk (-2-). Ez után a szabad szárat csak jól meg kell húzni, és máris kikötöttünk.

Kikötő csomó

Egyszerű, gyorsan köthető csúszócsomó.

Egy egyszerű csomóval indítunk, melyet lazán hagyunk. A kötelet visszahurkoljuk a szár körül és az így keletkezett hurkon áthúzzuk. A lényeg, hogy mindkét kötélrész egy oldalon bújjon át a hurkon (-1-). A két hurkot feszesre húzzuk, ami ezután csúszkál a kötélen. Jóval biztonságosabb, ha a kezdetkor a kötél végére kötünk egy egyszerű csomót!

Néhány egyszerű csomó

Bulin avagy csathurok, palstek

Ezt a kötést, általában a hajón bármire használhatjuk, amit megtudunk oldani egy egyszerű, rögzített csomóval. Az orrvitorlára is köthetjük illetve felhúzó kötélként is jól funkcionál (kisebb hajóknál!). A bulin talán a legismertebb csomó mindközül, annak ellenére, hogy eredetileg nem is hajós kötés, hanem hegymászók, barlangászok, búvárok használták és használják ma is.

Megkötése a következő, képezzünk a kötél végére egy hurkot, a kötélvéget alulról fűzzük át a hurkon, majd a szárat megkerülve toljuk a maradék rövid részt a hurokba (-1-). A szárat meghúzva láthatjuk, ahogy megszorul a csomó.

Dupla Bulin

Hosszú idők óta ez a legerősebb és legbiztosabb csomózási módszer. 65%-os hatékonyságú, főleg merev és csúszós köteleknél alkalmazzák.

Először is készítsünk egy dupla hurkot, utána a kötél végét hátulról (alulról) előrefelé fűzzük át a hurkon (felfelé) majd ismét vezessük hátra a kötelet és a másik véghez tartozó kötél részt is hátulról megkerülve vezessük ismét át a véget a két hurkon (hátulról előre).

Nyolcas alakú hurok

A nyolcas alakú hurok a hegymászó hurkok egyike, amely a hajózásban is meghonosodott. Hasonló a klasszikus bulinhoz, megtanulása/tanítása igen egyszerű.

Egy hosszú hurok segítségével készítsünk egy nyolcas alakot a duplán hajtott kötélből. Ezután a hurok csúcsát hátulról vezessük át a nyolcasunk felső részén. Ezután igazítsunk rajta és húzzuk meg erősen.

Takács csomó

Ez egyfajta kötélhosszabbító eljárás, amely nagy segítség lehet, ha például a kötelünk nem elég hosszú.

Csak arra kell odafigyelni, hogy a két csomó szárai, oldalanként párhuzamosan húzodjanak egymás mellett. Tehát ha az egyik oldalon mindkét szár a hurok alatt húzódik, akkor a másik oldalon mindkettő a hurok felett. A lényeg, hogy mindkét oldal szimmetrikus legyen (ettől függetlenül ez két közönséges csomó, egymáson).

Kétszálas hurkolás

Ez a csomó elképesztően egyszerű, ugyanakkor nagyon érdekes is. Ami a (-3-)-as, (-4-)-es képen rögtön szembe tűnik az, hogy a két szál kötél egyetlen csomóval van összekötve! Pompás ötlet!

Egymás mellé fogjuk a szálakat, merőlegesen hajlítunk egy hurkot (-1-), először az egyik szálon, majd a másikon is úgy, hogy a rövid szárak a hurkokba kerüljenek (-2-). A csomó meghúzásakor (kötélvastagságtól függően), általában igazgatni kell a csomót, hogy szépen "kifeküdjön" (-4-).

Kötéltoldások

Matróz csomó

Hangzatos neve ellenére, ha jobban megnézzük ez két teljesen egyszerű csomó egymásnak feszítve.

Helyezzük egymás mellé a két kötél végét, úgy hogy a végek ellentétes irányba mutassanak. Kössünk egy-egy csomót a kötél végekre, így a másik kötél vég a csomó közepére kerül (-1-). Ezután húzzuk őket ellentétes irányba mindaddig, amíg a két csomó össze nem találkozik. Minél erősebb húzásnak van kitéve, annál jobban összefeszül a két csomó, ha kell, mégis könnyű kioldani csak ellenkezőleg kell húzni.

Dupla nyolcas

Ez egy viszonylag erős és biztonságos csomó, ugyanolyan felépítésű, és hasonló méretű köteleknél. (Ez fontos, mert ha nem egyformák a kötelek, egyrészt szét tud csúszni a csomó, másrészt ronda is.)

Készítsünk egy nyolcast (-1-) az egyik kötél végből és a másik kötél véget bújtassuk át a fektetett nyolcas jobb oldali hurkán. Ezután az eredeti nyolcas vonalát követve vezessük végig a második kötelet (-2-3-). Így két egymásba fonódó nyolcas alakot kapunk. Ezt most húzzuk meg és kész a csomó.

"Becket hitch and sheet bend" avagy lobogó csomó

Ez a csomó a kötél meghosszabbítására ill. egymáshoz rögzítésre kiválóan alkalmas (becket hitch). Amikor a két kötelet egymáshoz akarjuk csatlakoztatni, akkor már sheet bend-nek nevezzük. A két módszer dinamikája között egészen árnyalatnyi a különbség. A becket hitch-nél bármely terhelés a kötél mindkét végén egyenlő arányban oszlik el, míg a sheet bend-nél csak az egyik kötélvég terhelődik. Használhatjuk olyan kötelek összecsomózásánál, ahol a két kötél átmérője különböző illetve eltérő a szerkezete (feszesebb és vékonyabb kötelek esetén).

Ahhoz, hogy becket hitch-et készítsünk kezdjük a munkát azzal, hogy készítsünk egy hurkot, utána a másik kötélvéget jobbról balra (hátulról) fűzzük át. Majd a hurkot hátulról megkerülve vezessük a kötelet a két kötél által létesített hurkon. Ezután a kötél véget ugyanitt visszafűzzük, de nem teljesen. Egy másik lehetséges megoldás, amikor az egyik kötélből képzett hurkon a másik kötélrészt körbe tekerjük úgy, hogy először jobbról balra átdugjuk. Az utolsó "hurok" után a kötelet saját maga alatt húzzuk át. Szorítsuk meg. A harmadik lehetséges technika: az első megoldásból kiindulva nem ugyanarra fűzzük vissza, hanem az alatta lévő lyukon úgy, hogy az önmaga által képzett hurkon is átfűzzük. Ugyanezt megtehetjük dupla kötéllel is.

"Heaving line bend"

Használhatjuk két hajó összekötésére, hajó parthoz való rögzítésére, vagy átmeneti kikötőhelyhez való horgonyzásra. Először ajánlatos ún. "üzenő" kötelet dobni, amelyhez majd a kötelet rögzítjük.

A vastagabb kötélből készítsünk egy hurkot, a vékonyabbat balról-jobbra hurkoljuk át rajta (hátulról) és a végét elölről vezessük át a vékony kötél által létrehozott hurkon.

Érdekes és bonyolultabb csomók

Horgász csomó

Ez egy aránylag erős és nagyon biztonságos csomó, amely bármely anyagból készült kötélnél használható, legyen az a legújabb szintetikus vagy egyéb kötél.

Készítsünk egy egyszerű hurkot (-1-). Utána a bal oldali kötél véget vezessük vissza a hurok közepén, de ne húzzuk át egészen (-2-). Az előbb visszafűzött kötélvéget vezessük hátra a felette levő kötélrész mögé és a végét húzzuk át a baloldali hurok kötelei mögött, egészen a csomó közelében (-3-). Most húzzuk meg erősen a kötelet.

Horgony kötés

Ez egy tömörebb verziója a matróz csomónak.

Kétszer tekerjük rá a kötélvéget a láncszemre (-1-), majd a végét a keletkezett kettős hurkon vezessük át kétszer (-3-). Ezután meghúzhatjuk. Amennyiben az utolsó művelet előtt a szabad végre kötünk egy egyszerű csomót(és azt húzzuk át a kettős hurkon), biztosan nem fogjuk elhagyni a horgonyt (igaz kicsomózni sem lesz egyszerű).

Dupla hurok

Eljöhet az az idő, amikor ez a csomó jobban alkalmazható, mint más iker csomók (szorítókötélnek illetve létra megtartására). Továbbá alkalmas ha a hajó oldalához rögzítve, illetve az árbócon akarunk dolgozni.

Készítsünk egy hosszú kezdő hurkot és alakítsunk két ún hurok ujjat belőle (-1-). Alakítsunk egy háromrészes korona csomót (-4-). Bizonyosodjunk meg arról, hogy az egyes csomók egyenesen fekszenek és nem keresztezik egymást feleslegesen, ezek után a belső hurkokat rendezzük el és húzzuk meg.

Négyszögletű csomó

Ez az a csomó, amit akár nyakkendőként is köthetünk a nyakunkba, ha éppen kihajózunk a kedvenc éttermünkbe, vagy egy egzotikus külföldi sétára. A csomó mérete szépen kitölti a V-nyakú pólók és blúzok nyitott részét, míg a végei egyszerűen lefelé lógnak.

A kötél mindkét végét felhasználjuk a csomó megkötéséhez. Amire oda kell figyelni az az elrendezés és a feszesség. A négyrészes koronának a csomó felső oldalára kell kerülnie, a jellegzetes keresztnek pedig hátulra.

Kétszálas bulin

Első ránézésre ez nagyon bonyolultnak tűnhet, de nem az. Viszonylag egyszerű és rendkívül látványos csomó. A két- vagy többszálas csomók lényege, hogy nagyobb felületet képeznek, mint ha csak egy szálat használunk, ezért kevésbé sérülékenyek, jobban bírják a terhelést.

Ezúttal két szálúra hajtott kötélből képezünk egy sima hurkot (akár az egyszerű bulinnál) (-1-), majd a rövid véget áthúzzuk rajta (ha a bátrabbak itt megnézik mit is csináltak, kiderül, hogy ez egy közönséges csomó avagy perec, persze duplán) (-2-). Az így keletkezett újabb hurkon áthúzzuk a már meglévő kezdeti csomót (-3-). Kisimítva meghúzzuk (-5-) és például horgonyon vagy focksotton tálaljuk.

Duplahurkos csomó

Kezdetnek a kötélvégre kötünk egy egyszerű csomót (-1-). Ezután hajlítunk két egyforma hurkot (-2-), majd egy újabbat a csomó mögé (-3-). A következő hurok megkerüli a két karikát és hátulról előre vezetjük, hogy egy nyolcas képződjön (-4-). Most lehet meghúzni az elkészült csomót úgy, hogy a csomó és a nyolcas egymáshoz feszüljön (-5-). Atombiztos kötés, de csak olyan helyen használjuk, aholnem kell kibontani(azt ugyanis nem nagyon lehet)!

Hunter csomó

Ennek a csomónak mi adtunk nevet, de szerencsére Bodoki József kisegített minket a helyes névvel és a felhasználására is adott ötleteket. Köszönjük!

Ezt a kötést fájdalmasan nehéz megjegyezni, pedig bosszantóan egyszerű. A képen (-2-) jól látszik, hogy két közönséges csomót tartalmaz, csak az nem mindegy, hogyan fűzzük össze őket. Jól használhatjuk két kötél összetoldására, szárainak bármelyike terhelhető egyszerre, és külön-külön is (húzhatjuk átlósan, szomszédos szárakkal, kettőt vagy hármat mindegy) a csomó nem bomlik semmilyen irányú terheléskor sem ugyanakkor mégis könnyen oldható. Nedves körülmények között sokszor jobban használható toldásra mint a lobogó csomó. Több módon is köthető!

Az egyik kötélre kössünk egy sima perec alakú csomót (-1-), majd fűzzünk bele, a szárakkal párhuzamosan egy másik ugyanilyet (-2-). Húzzuk meg, és ha sikerült csodálkozzunk!

Kétszálas hurkolás

A kezdet (-1-) ismerős lehet, már találkoztunk ezzel a csomóval kicsit feljebb. Az élet azonban nem áll meg, így a csomók sem. Kezdeti lépésünknél fontos, hogy szorosra húzzuk a hurkokat (egymáshoz is), mert ez adja a fonás alapját, merevségét (-2-). Amennyiben megfigyeljük a kék és piros kötél helyzetét, kiderül egyrészt: hogy már megint közönséges csomókkal dolgozunk, másrészt: hogy a kék kötél mindig a két szál alatt, míg a piros mindig felette marad (-3-4-). Figyeljünk végig a feszességre, mert csak akkor kapunk látványos eredményt.

Vízisí kötél fuxolása

A vízisí kötelek polypropilén vagy polyetilén alapanyagúak (ennek ugyan nem sok jelentősége van a lényeg azonban, hogy eltérnek a szokványos kötelektől). Ezek a kötelek nagyon teherbírók, annak ellenére, hogy üregesek és ritka szövésűek. Nos, ezutóbbi két tulajdonságot fogjuk most kiaknázni.

Egyszerű fuxolás

A kötelek csomó nélküli önmagukba szövését nevezik így. A fonott vagy körszövött köteleknél "egyszerű fuxolás" nem létezik, csak nagyon nehéz és bonyololult. Ezért nem is próbálunk most ilyeneket...

A vízisíkötéllel egyszerű dolgunk lesz. Először is hegyezzük ki a kötél azon végeit, melyekkel foglalkozni kívánunk(-1-). Megkönnyíti az életünket, ha némi ragasztószalagot is használunk, de nem feltétlenül fontos (később eltávolíthatjuk). Becsüljük meg, hogy mekkora hurkot szeretnénk képezni, majd egy kúpos tárggyal (pl.: íróeszköz, 'stenneaggya fuxtű), tágitsuk ki az egyik szövési pontot a kötél közepén (-2-) (elemi szálakat soha ne válasszunk szét!). A kitágított résen, könnyedén áttolhatunk a kihegyezett kötélvégből egy 25-30cm-es darabot (-3-). Ezt a darabot, húzzuk át a hurkon! Ismét ragadjunk íróeszközt('stenneaggya fuxtűt) és az átfűzött kötélvég kimeneti oldalán (ugyanazon a nyíláson) gyömöszöljük be a kötél üreges belsejébe. Ezzel utat engedtünk a kötél szabad végének, melyet most hurkatöltő szerűen megetetünk a külső burokkal. Addig toljuk a belsejébe, amíg el nem fogy a szabad vég, ha elfogyott, mehetünk a vízre. Munkára fel!